A szabadság füstje
A „hosszú 19. század” – e névvel illetik a történészek a francia forradalom (1789) és az első világháború kitörése (1914) között eltelt százhuszonöt évet – a kisvárosból világvárossá válás időszaka volt Budapest életében. A növekedés népességi adatai önmagukban is beszédesek. Míg az 1873-ban egyesített Pest, Buda és Óbuda összlakossága a reformkor kezdetén (1827) a százezret sem érte el, az első világháború küszöbére ez a szám már megközelítette az egymilliót. Kávéházainak száma is ehhez hasonló mértékben növekedett: 1820-ban 42, 1914-re 368 füstös szentély állt nyitva utcáin, terein (1878-tól 1916-ig napi huszonnégy órában, megszakítás nélkül). A kávéházi dohányzás mindig is a vendégség „természetes” szükséglete volt, amelyet 1848 előtt egy tűzrendészeti okokból hozott tiltás is elősegített: nem volt megengedett sem pipára, sem szivarra (cigaretta akkor még nem létezett) gyújtani a nyílt utcán, a zárt vendégterekben viszont igen. E tilalom ugyan a forradalommal megszűnt, ám a kávéházak (ugyanígy a kávémérések, a vendéglők, a kocsmák, majd utóbb az első és a későbbi eszpresszók is) sűrű füstben úszó helyek maradtak egészen 2011 végéig, a zárt vendégterek dohányzási tilalmát előíró törvényig.
The Smoke of Freedom
The “long 19th century” (the 125 years between the 1789 French Revolution and the start of World War 1 in 1914) was the period in which Budapest evolved from a small city into a true metropolis. Its population growth alone was quite remarkable. The total population of the constituent parts (Pest, Buda, Óbuda) of the capital city to be established in 1873 had been below 100,000 in 1827. At the beginning of WW1, that figure was close to one million. The number of local coffee houses increased at a similar rate, from 42 smoky sanctuaries in 1820 to 368 establishments in 1914. (Round the clock, 24/7 between 1878 and 1916. Smoking had always been a “natural” need of café clients. Before 1848, this had been promoted by a prohibition aimed at preventing fires: smoking a pipe or cigar on the streets was prohibited, but it was allowed indoors where clients were served. (Cigarettes did not yet exist back then.) This prohibition was lifted at the time of the 1848 revolution, but cafés (along with coffee shops, restaurants, pubs and the first and subsequent espresso bars) remained shrouded in thick smoke up until the end of 2011 when a law banned smoking in indoors client spaces.